Italozás Japánban- Útmutató a japán szeszekhez

 

Az japán kultúrában az alkoholfogyasztás ugyanúgy a része az életnek, mint nyugaton, hiába az urbánus legendák arról, hogy az ázsiaiak nem bírják a szeszt.

A házioltároknál és a temetőkben is gyakran áldoznak alkoholt az istenségeknek és az ősök szellemeinek, de  a baráti jellegű, közösségi italozásnak (nomikai) is komoly társadalmi kohéziós érőt tulajdonítanak. Az izakaja bárokban is gyakran felütik a fejüket  "all-you-can-drink" jellegű (nomihoudai) akciók. Ezen utóbbi létesítmények egyébként kifejezetten alkoholos italokat, és azokat kísérő falatnyi, többnyire meleg harapnivalókat kínálnak.

Én azt tapasztalom, hogy még a magyar viszonyokhoz képest is lazán kezelik Japánban az alkoholfogyasztást, ami abból látszik, hogy minden sarkon, még a drogériákban is lehet kapni szeszesitalt, és minden nagyváros szórakozónegyedében vannak alkoholt árusító italautomaták is. Áltálános dolog, hogy a hagyományos italokat, mint a sócsú (égetett szesz) és a szaké papír "tejesobozban" is árusítják 2 decistől 2 literes kiszerelésig, de akár 4 literes kannákban is vásárolhatunk töményt és whiskey-t. Az utcán inni is legális.

 

Mindazonáltal a japán társadalomban még mindig nagyon fontos erény a helyes munkamorál, amivel a másnaposság nem egyeztethető össze. Éppen ezért rengeteg könnyen elérhető, a macskajaj tüneteit csökkentő, a máj munkáját segítő funkcionális élelmiszer is könnyedén, bármikor hozzáférhető. Legnépszerűbb ezek közül az "ukon no csikara"(ウコンの力) nevezetű kurkumakivonat alapú ital, amit kicsiny fémflakonokban árulnak minden boltban.

ukon_no_chikara.jpg

ukon no csikara- a másnaposság ellenszere

 

De pontosan mik is a legkedveltebb alkoholos italok Japánban?

Sócsú (焼酎)

Hagyományos japán égetett szesz. Alkoholtartalma 25-30% között van, többnyire gabonából, főleg árpából(mugi dzsócsú- 麦焼酎) vagy édesburgonyából (imo dzsócsú-芋焼酎) )készül, de  van rizsből lepárolt változata is (kome dzsócsú- 米焼酎). Az árpa alapú változat édesebb, de erőteljesebb szaga van, a burgonyás kevésbé aromás, füstösebb, visszafogottabb ízű. A sócsút leginkább az idősek fogyasztják, télen kb. 1:2 arányban forró vízzel felöntve, nyáron jéggel, hideg vízzel, citrusfélék levével ízesítik. A sócsút sokszor olyan hagyományos házi gyümölcslikőrök készítéshez is használják, mint a japán szilválikőr, azaz az umesu (梅酒) vagy a birsalmával érlelt karinsu (花梨酒).

 


Sör (ビール-bíru)

A japán sörgyártás kezdete a 19.század végére tehető, ekkor indultak el útjukon az emblematikus japán sörgyárak, mint a Sapporo, az Asahi és a Kirin.További ismert márkák a Yebisu és személyes kedvencem, az inkább whiskey profilú Suntory. Számos kisebb, igéretes sörfőzde is jelen van már, amik nagyon "ráfeküdtek" az ale tipusú sörökre.

Viszont nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy Japánban is megjelentek az alacsonyabb ár és minőség színvonalat képviselő "sörutánzatok" azaz a "happosu"(発泡酒) nevezetű italok. Ezek megtévesztően  hasonlítanak a sörökhöz, viszont 60% alatti árpa és búzatartalom mellett, gyakorlatilag bármilyen növényi eredetű élelmiszeripari hulladék erjesztésével készülnek. Komló helyett is sok esetben mesterséges aroma felel a sörhöz hasonló ízükért.Hasonló alkoholtartalommal bírnak, mint az igaz sörök, de nagyjából feleannyiba kerülnek. Minden nagy japán sörüzem gyárt ilyen italokat.

Whiskey (ウイスキー, uiszkí)

A japán whiskey gyártás is -a sörhöz hasonlóan- közel száz éves múltra tekint vissza. (Angolul értőknek itt olvasható egy izgalmas cikk a témában). Bár az utóbbi időben a szigetország prémium whiskey remekművei sorra nyerik a nemzetközi díjakat, itt Japánban már a kommersz italok között is régóta jelen van. Példának okáért a viszkiszóda itt  High Ball (ハイボール) néven fut,és az izakaja valamint karaoke bárok italkínálatának megkerülhetetlen szereplője. Boltban fémdobozban is árulják.

whiskey4l.jpg

highball.jpg

Szaké (酒/日本酒- szake/ nihonsu)

A szaké a japán rizsbor, amiről már szinte mindenki hallott, még ha nem is kóstolta. Édes ízű, közepes alkoholfokú, átlátszó erjesztett ital, ragacsos rizsből is készülhet. Megkülönböztetnek pikánsabb, intenzívebben alkoholos ízű (karakucsi-辛口),illetve édes, könnyen iható fajtákat (amakucsi-甘口). Vannak érlelt szakék is,hiszen idővel a szaké íze is kiteljesedik, mélyül. A szakét nyáron behűtve, télen forrón fogyasztják.

A nigorizake (にごり酒)egy kevéssé ismert változat. Szűretlen szakénak is szokták hívni, és édesebb, kicsit gyengébb, mint a szokványos szaké. Enyhén szénsavas, sűrű, néhol darabos, fehér vagy opálos színű.

Az amazakét (甘酒) is a szakék közé szokták sorolni, bár alkoholtartalma elenyésző, így gyerekeknek is adják. Ez egy édes, erjesztett rizsital, amit kevés friss gyömbérrel esetenként cukorral ízesítenek, és melegen fogyasztják. Egészséges és tele van hasznos baktériummal.

Bor (ワイン- váin)

Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a szőlőből készült borok Japánban, és készülnek már  jó ideje hazai gyártmányok is több kevesebb sikerrel. Az Asahi és a Suntory borait kóstoltam, és egyelőre nem nyertek meg.:) Csílei,ausztrál és amerikai borok viszont mindenhol elég olcsón elérhetők, de a francia, spanyol és olasz gyártmányok között is van megfizethető. 

Csúhai - Új generációs koktélok  (チューハイ )

A csúhai eredetileg a sócsú alapú italkeverékeket jelentette, de manapság már vodkával készülő, olcsó, minden esetben ízesített, édes, szénsavas italokat értünk alatta. Alkoholtartalma 5-9%, sok ízben kapható, de mindig piacra dobnak újdonságokat is, pl.: az éppen szezonális gyümölcsök ízeiben. Nagyon népszerű a fiatalok, nők körében is. Én a savanyított szilvásat (umeboshi-梅干)ajánlom, az nem túl édes és kicsit talán meggyre hasonlít az íze.Ismertebb termékek: Strong Zero (Kirin), Horojoi (Suntory), Otoko Ume.